2016-06-06 [DOCX Kornyezetvedelmi vilagnap (57.24 KB) ](/sites/g/files/dvc2896/files/document/2016/06/kozlemeny_Kornyezetvedelmi_vilagnap.20160606_0.docx) **Magyarországon a biomassza hasznosításának kulcsszerep jut abban, hogy sikerül-e teljesíteni 2020-ra a megújuló energiaforrások részesedésére vonatkozó 14,65 százalékos célkitűzést. A biomassza hasznosításával nyert energia mennyisége világszinten mintegy 50 százalékkal növekedhet 2018-ig, és a bioenergiának köszönhetően már Magyarországon is van olyan megyei jogú város, amelynek távhőellátása száz százalékban megújuló forrásokon alapul. A megújuló energiahordozók korábbinál intenzívebb kiaknázása nem csak a klímacélok teljesítéséhez járul hozzá, de a külföldi energiahordozóktól való függőséget is csökkenti, az ellátásbiztonságot javítva – hívják fel a figyelmet a Veolia Energia Magyarország Zrt. szakértői a Környezetvédelem világnapja alkalmával kiadott közleményükben.** Két Celsius fok alatt tartani a légkör felmelegedését – ez a legfontosabb célja az ENSZ 195 tagállama által 2015 decemberében, Párizsban aláírt klímaegyezménynek. A siker kulcsa a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítására való sikeres áttérés lesz. Bár a nagy szélerőmű- és naperőmű telepek építése látványosabb, ám az energiatermelésben betöltött szerepét tekintve legalább ilyen fontos a biomassza-hasznosítás, amelynek súlya tovább nőhet a következő években. Az éves bioenergia-termelés volumene az évtized második felében évente hét százalékkal bővülhet, a 2012-es 370 TWh-ról 2018-ra 560 TWh-ra növekedve a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legutóbbi előrejelzése szerint. A biomassza európai energiamixben betöltött szerepét mutatja, hogy a European Biomass Association (AEBIOM) adatai szerint ma már a kontinens országaiban összesen mintegy 3700 darab 1 MW-nál nagyobb teljesítményű biomassza erőmű, vagy fűtőmű működik. A létesítmények 73 százaléka az 1-10 MW közötti teljesítménykategóriába tartozik. Mintegy 75 százalékuk fűtőműként üzemel, 21 százalékukban kombinált áram- és hőtermelés folyik, 3 százalékukban pedig kizárólag villamos-energiát termelnek. A biomassza hasznosítása különösen fontos lehet a 21. századi városok energiaellátásának megreformálásában. A világ népességének mintegy a fele él ma a nagyobb városokban, és ez az arány 2050-re 65-75 százalékra emelkedhet. A városok már ma is az üvegházhatású-gázkibocsátás háromnegyedéért felelősek. Arra a kérdésre, hogy a negatív trendet miként lehet megfordítani, a korszerű távhőszolgáltató rendszerek kiépítése adja a legjobb választ, a megújuló energiaforrások széles körű felhasználását lehetővé téve. A biomassza-hasznosítási lehetőségek kiaknázása Magyarországnak különösen fontos, hiszen hazánk a szélnek kitett tengerpartoktól távolabb esik és a napsütéses órák száma sem kiemelkedően magas. *„Ezzel szemben a biomassza hasznosításához optimálisak a feltételek idehaza. Így a bioenergiának kulcsszerepe lesz abban, hogy Magyarország képes lesz-e teljesíteni 2020-ra a megújuló energiaforrások részesedésére vonatkozó 14,65 százalékos célkitűzést”* - közölte Fernezelyi Ferenc, a Veolia Energia Magyarország Zrt. kereskedelmi igazgatója. A megújuló energiaforrások magyarországi hasznosítására a legjobb példa Pécs, ahol – idehaza egyedülálló módon - immár 100 százalékban biomassza hasznosítással gondoskodnak a városi távfűtőrendszer energiaellátásáról a társaságcsoport portfóliójába tartozó pécsi erőmű átalakításának és fejlesztésének köszönhetően. Fontos, hogy a megújuló energiaforrások energiafogyasztáson belüli részarányának növelése egyszerre mérsékelheti a fosszilis energiaforrások felhasználásának szükségességét, valamint csökkenti a külföldről származó energiahordozók iránti függőségét. Jó hír az is, hogy Magyarországon az elmúlt évek során megállt a távhőrendszerbe kötött lakások arányának csökkenése. Ebben a Veolia Energia Magyarország Zrt. kiemelkedő szerepet vállal, amely 2015-ben zárult, európai uniós társfinanszírozással megvalósult beruházásai keretében mintegy kétezer lakás és több középület hő- és melegvíz-ellátását modernizálta, illetve bővítette tovább a hálózatokat. A cégcsoport Magyarországon mintegy 12 ezer lakás hőellátását biztosítja közvetlenül, miközben országszerte további 109 000 lakossági és intézményi ügyfél számára termel hőenergiát. *„A 2015 decemberében Párizsban megrendezett ENSZ klímacsúcs résztvevői (COP21) egyértelműen állást foglaltak az éghajlatváltozás megállítása mellett. Ennek szellemében cselekszünk mi is, amikor a projekthelyszíneinken sorra vesszük, milyen lehetőségek adódnak az energiatermelés megújuló alapokra helyezésére és a biomassza-hasznosításra”* – tette hozzá a Veolia Energia Magyarország Zrt. kereskedelmi igazgatója. [DOCX Kornyezetvedelmi vilagnap (57.24 KB) ](/sites/g/files/dvc2896/files/document/2016/06/kozlemeny_Kornyezetvedelmi_vilagnap.20160606.docx)