Lebontják a Veolia csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőműjének 2005 óta használaton kívül lévő 146 méter magas kéményét. Az erőmű történetének legmagasabb kéménye, amely évtizedeken át Kelenföld látképének is egyik meghatározó eleme volt, most végleg eltűnik. Ipari alpinisták is részt vesznek a bontásban, amely a terület helyreállításával együtt augusztus végéig tart. A vállalat szakemberei szerint a bontás során körülbelül 700 tonna vas- és acéltörmelék keletkezhet. A kémény az 1979-es építésekor modernek számított, de az ezredfordulóra elavult a hozzá kapcsolódó technológiával együtt, emiatt működését leállították. A következő években a szocialista technológia elemeit lebontották, a kémény maradt utoljára.
Történetének több mint 110 éve alatt a Kelenföldi Erőműben rendszeresek voltak a kapacitásbővítések, emiatt több kéményt is építettek. A 70-es években kapta az erőmű azt a forróvíz kazánt (4 számú PTVM 180 típusú), amelyhez magyar építészek terveztek kéményt. Az építés évében, 1979-ben azonban még csak 96 méter volt a megengedett magasság, majd a 80-as években az előírás megváltozott és akkor érte el a kémény magassága a 146 métert. A kémény a méretével évtizedeken át uralta a kelenföldi látképet.
A Kelenföldi Erőmű évtizedeken keresztül járult hozzá az országos energia-és hőellátásához, de az ezredfordulóra hasonlóan más szocialista időkben telepített erőművekéhez technológiája elavult, leállították, majd elemeit sorra elbontották. 2015-ben a kémény acéllemez részét eltávolították csak az acélváz maradt meg, amelyet most szednek szét. Ezzel az utolsó része is eltűnik a Kelenföldi Erőmű 70-es évek ipari technológiájának, amely nem kapott műemléki besorolást.
A Kelenföldi Erőmű régi kéményének acélszerkezeti bontása és a terület helyreállítása augusztus végéig tart. A munkában ipari alpinisták is részt vesznek. Az elbontott vasszerkezeteket darabolják majd a vashulladékot erre specializált kamionokkal elszállítják. A szakemberek szerint az elbontott vas és acél mennyisége elérheti a 700 tonnát, az acélvázat rögzítő 3 darab betontuskóból pedig 134 tonna betontörmelék keletkezhet. A munkafolyamat idejére egyedi biztonsági előírásokat is bevezettek a Kelenföldi Erőműben. A bontást az időjárás is befolyásolja, például 9 m/s-os szélsebesség felett már a magasban nem lehet biztonságosan dolgozni, ezért ilyenkor le kell állítani a munkát.
Nem a 70-es évekbeli ipari építmény az első, amelytől búcsúznak Kelenföldön. Az 1914-ben épült, széntüzelés korszakából származó kisebb kéményeket és ipari műemléki besorolásból kimaradt toldaléképületeket, régi kazánokat a 2005-ös leállítás után szintén elbontották.
A fővárosi erőművek – Újpesti, Kispesti, Kelenföldi - technológiái 2002-2005 között megújultak. A Kelenföldi Erőmű új gőzkazánt, forróvíz kazánt és gőzturbinát (49 MW) kapott a hozzájuk tartozó új technológiai rendszerekkel együtt. A Kelenföldi Erőmű ma már az átalakított gázturbina és a korszerűsített kazán tüzelőberendezéseinek köszönhetően környezetvédelmi szempontból kimagaslóan jó emissziós jellemzőkkel üzemel, és korábbi technológiákhoz képest jóval alacsonyabb széndioxid kibocsátással termeli a villamosenergiát valamint a Főváros számára a távhőt.