A városi hőhálózatok átalakítása ma már nem csupán energiaipari kérdés, hanem az európai klímasemlegességi törekvések egyik sarokköve. November 25-én Poznań adott otthont annak a szakmai előadásnak, amelyben a Veolia bemutatta a távhőrendszerek fenntartható és rugalmas működtetését célzó stratégiáját. Vállalatunk célkitűzése ambiciózus és időszerű: 2030-ra kivezetni a szenet az európai távhőtermelésünkből, és megerősíteni vezető pozíciónkat a dekarbonizált városi energiamegoldások területén.
Az esemény egyik kiemelt témája a Veolia új megközelítése, az Ecothermal Grid volt: egy olyan kisebb hálózatokra is kiterjedő szolgáltatás, amely egyszerre kezeli a fenntarthatóság, a megfizethetőség és az energiaellátás biztonságának kihívásait. A rendszer alapja a különböző energiaforrások (pl. geotermikus energia, hőszivattyú, hulladékhő) vegyítése mellett a digitális és mesterséges intelligencia-eszközök használata a hálózatok optimalizálására, így biztosítva megbízható és rugalmas hőszolgáltatást a fogyasztók számára.
Magyarország a régió élmezőnyében
A konferencián több alkalommal is kiemelték Magyarország szerepét a közép‑kelet‑európai távhőpiacon. A Veolia csoport hazai jelenléte évtizedekre nyúlik vissza, emiatt jelentős szakmai tapasztalattal és kiemelkedő referenciákkal rendelkezik a hőellátási rendszerek modernizációja és a dekarbonizációs átmenet tekintetében.
A társaságcsoport széleskörű távfűtési portfólióval rendelkezik Magyarországon, hiszen 16 városban távhőszolgáltatóként, 33-ban pedig távhőtermelőként összesen több mint 400 000 lakás és intézmény távfűtését biztosítja, ami amellett, hogy jelentős piaci jelenlétről tanúskodik, egyben jelzi azt is, hogy a szolgáltatás iránt magas szintű bizalom áll fenn mind az önkormányzati, mind a felhasználói oldalon.
A Veolia hazai működésének két kiemelkedő referenciája Budapest és Pécs, ahol évek óta nagy volumenű beruházások zajlanak. Ezek középpontjában a hatékonyságnövelés, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az alternatív, megújuló energiaforrások minél szélesebb körű integrálása áll. Budapesten például a vállalatcsoport egyik leányvállalatának szennyvízhő-hasznosítási technológiája révén fenntartható fűtési‑hűtési energiát biztosít kórházi, egyetemi, valamint közigazgatási épületeknek. Az egykori széntüzelésű pécsi erőmű pedig faapríték- és bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermék-tüzelésű berendezések működtetése révén költséghatékony, fenntartható és megbízható módon látja el Pécs városát villamos- és hőenergiával.
Európa hőszektora már nem elméleti szinten keresi az utat a fenntarthatóság felé, hanem kézzelfogható technológiákra és működő modellekre támaszkodva halad az átalakulás útján. A magyar példák azt mutatják, hogy a Veolia magyarországi üzletága nemcsak résztvevője, hanem alakítója a városi hőszolgáltatás jövőjének.
A Veolia célja, hogy a következő években ezekre a tapasztalatokra és eredményekre építve tovább növelje a megújuló és alternatív energiaforrások arányát a városi hálózatokban.