Média
Hírek

Megkezdődött a tájrendezés a pécsi Karolina-külfejtés területén

22 march 2018
A mai napon megkezdődtek a tájrendezési munkálatok a pécsi Karolina-külfejtés területén, amelynek eredményeképpen Magyarország egyik legnagyobb ipari tájsebe fog eltűnni, Pécs lakónegyedeinek közvetlen szomszédságából. A Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. között létrejött megállapodás értelmében a következő években 120 hektáron összesen mintegy 10 millió köbméter meddőanyagot és földet fognak megmozgatni az eredeti állapot helyreállítása érdekében. A munkálatok első üteme a Pannon Hőerőmű, míg a második a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. felügyelete és finanszírozása mellett valósul meg, a lakosság érdekeinek és a műszaki-biztonsági szempontok figyelembe vételével.

2018. március 22. Pécs. Összesen mintegy 400 focipályányi felhagyott bányaterület rekultivációja kezdődött meg csütörtökön Pécs pécsbányai városrészében. Az ún. Karolina-külfejtés területének tájrendezése részeként a pécsbányai lakóövezet közvetlen szomszédságában a projekt megvalósítói egy 120 hektáros területet állítanak vissza az eredeti természeti állapotba.

A tájrendezés az állam és a bányát a rendszerváltást követően megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége. A rekultivációs munkálatok elindításáról a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. idén februárban kötött megállapodást.

„Pécs energiaellátása évtizedeken keresztül a Karolina-külfejtés területéről kitermelt szén hasznosításán alapult, azonban ideje végre itt is nekilátni az ipari múlt örökségének felszámolásának. A rekultivációs terveket évekkel ezelőtt elkészítettük, a februári megállapodással pedig az utolsó akadály is elhárult a munkálatok megkezdése elől” - fejtette ki a projektindító eseményen Palkó György, a Veolia Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója.

A város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt aktív bányaművelés és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen létesült a hatalmas, mintegy 80 méter mély bányatölcsér, amelynek alján a csapadékvíznek köszönhetően egy 28 méter mély tó is kialakult. „A felesleges vízmennyiség szivattyúzásáról és elvezetéséről, valamint az ingatlan őrzésről eddig is gondoskodtunk, azonban csak a természetes állapot környezeti hatások minimalizálása mellett történő helyreállítása jelenthet megnyugtató megoldást a terület sorsára” – hangsúlyozta Rudolf Péter, a pécsi erőművet a Veolia csoport tagjaként működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.

A munka nagyságrendjét jelzi, hogy összesen 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult katlanban elhelyezni. Emellett a munkálatok során a bányató vizének levezetéséről, illetve a gödör feltöltéséről is gondoskodni kell, majd a terület egészét 40 centiméter vastagságú termőfölddel kell borítani és növényekkel kell betelepíteni.

 „A tájrendezése megkezdése érdekében példaértékű együttműködés alakult ki az illetékes állami szervezetek, a területet tulajdonló vállalat, valamint a helyi lakosság érdekeit felvállaló kezdeményezés között. A rekultiváció megvalósulásával egy tizennégy éve húzódó ügy végére kerülhet pont, és válik élhetőbbé a környezet egész Pécsbányán” – mondta Csizi Péter országgyűlési képviselő.

A felek között kötött megállapodás a finanszírozási kérdéseket is rendezi. A rekultivációs kötelezettség az állam és a Pannon Hőerőmű Zrt. között kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg. Ennek megfelelően a munkálatok több ütemben valósulnak meg. Az első ütemben a Pannon Hőerőmű Zrt., helyi alvállalkozó partnerek bevonásával, saját finanszírozásban gondoskodik a bányató vizének leeresztéséről, majd a terület feltöltéséről a jelenlegi vízszint felett mintegy 30 méteres magasságig. Ezt követően, immár állami finanszírozásban indulhat el a projekt második üteme, amelynek végén a töltésszint el fogja érni a végleges, tengerszint feletti 195 méteres magasságot, és megtörténhet a terület növényekkel történő telepítése is.

A tájrendezés során az erőmű számít a lakosság türelmére, ennek érdekében a munkálatokat mindvégig a helyben élők érdekeit messzemenően figyelembe véve kívánja végezni. Így a meddő kitermelése, szállítása és ledöntése csak a nappali órákban fog folyni, hogy a munkagépek zaja minél kevésbé zavarja a környező lakosságot, emellett így a por-, zaj-, és károsanyag-kibocsátás is kedvezőbben fog alakulni. A kizárólag nappali fényviszonyok mellett történő munkavégzés a munkabiztonságot is növeli, amely különösen a bányató vízfelületébe történő töltéskor lényeges. A munka során a kivitelező a déli meddőhányók művelésének leállítása óta megtelepedett fás szárú növényzetet is eltávolítja, ennek tüzelőanyagként hasznosítható részét a helyben lakóknak fogja felajánlani adományként.

„Fontos, hogy a városrész lakosságának nem kell a tehergépjármű-forgalom megnövekedésétől tartani, hiszen a bányagödör feltöltéséhez szükséges anyagot korábbi bányaművelés során kitermelt, és a katlan szomszédságában lerakott meddőanyag fogja biztosítani. Tehát csak a korábbi bányaterületen belül fog történni anyagmozgatás.” – hangsúlyozta a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.

„A magyar kormány stratégiai partnereként a Veolia csoport mindig is prioritásként tekintett a fenntartható energiagazdálkodás megvalósítására. Ennek részét képezte a pécsi erőmű technológiájának megújítása és a biomassza hasznosítására történő áttérés, amelynek köszönhetően Pécs az első magyarországi megyeszékhely, amely száz százalékban megújuló energiaforrásokból látja el a távhőrendszerét” – emelte ki Palkó György, a Veolia Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Ennek a szemléletnek a gyakorlati megvalósítására példa az újabb pécsi tájrendezési projekt elindítása is, alig három évvel a pécsi Tüskésrét nevű terület rekultivációjának befejezését követően.
 
***
A Pannon Hőerőmű Zrt.-ről
A pécsi erőművet 1959-ben adták át. A mecseki szénre alapozott villamosenergia-termelést a 60-as évek közepétől kiegészítette a baranyai megyeszékhely egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergiával történő ellátása. Az erőmű 2004-ben – több éves előkészítést követően – tért át részben földgáz-, részben fásszárú biomassza tüzelőanyag-felhasználásra. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező üzemeltetési tapasztalataira alapozva nem sokkal később megkezdődött a második, bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművi blokk előkészítése, amelyet végül 2013-ban helyeztek üzembe. 2013 óta Pécs energiatermelését így a két biomassza-tüzelésű blokk látja el, így biztosítva a város 31 500 lakásának és további 460 közintézményének távfűtéséhez szükséges hőenergiát – teljes egészében megújuló tüzelőanyagot felhasználva.
 
Megkezdődött a tájrendezés a pécsi Karolina-külfejtés területén
PDF - 1.41 MB