2007. január 28-án tartották meg az első európai adatvédelmi napot, majd ezt követően 2009-ben az Egyesült Államok képviselőháza is egyöntetűen megszavazta azt a határozatot, amely alapján nemzeti napként tartják számon a kijelölt időpontot. 47 európai országon és az Egyesült Államokon kívül Kanadában, Nigériában és Izraelben is megemlékeznek a világnapról, sőt néhány országban adatvédelmi hetet is tartanak.
Az adatvédelmi világnap elsődleges célja, hogy a jelenlegi okoseszközökkel és az internettel ne csak a mindennapi szinten boldoguljanak az emberek, hanem megismerjék a személyes adataikkal és magánéletükkel kapcsolatos jogaikat is. A kezdeményezés arra teremt lehetőséget, hogy a kormánytisztviselők, a tudományos élet résztvevői, a nonprofit szervezetek és az oktatók is együttműködhessenek az adatvédelmi szakemberekkel.
Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Tehát fókuszában nem a kezelt adatok állnak, hanem az adatok tulajdonosa és kezelője, vagyis az ember. Ahhoz pedig, hogy a folyamat résztvevőit meg lehessen óvni, elengedhetetlen a folyamatos tájékoztatás és az információk időszakos felfrissítése.
Napjainkban az internet világa rohamtempóban fejlődik, így lépést kell tartanunk a megújuló irányelvekkel és szabályozásokkal. A téma számára dedikált nap programja és tematikája ennek megfelelően 2007 óta megváltozott, bővült. Így évről évre létjogosultságot kap a világnap.
Érdekesség, hogy a kezdeményezés 2007-es indulása előtt is született már dokumentum az adatok kezelésének veszélyeiről. Az Európai Tanács 1981. január 28-án nyitotta meg az aláírást Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során című egyezményhez. Ez volt az első olyan kötelező érvényű dokumentum, amely az adatgyűjtéssel és a visszaélésekkel szemben védi az egyént.
A téma fontos mérföldköve volt 2016. május 25., amikor bevezették az általános adatvédelmi rendeletet (angolul: General Data Protection Regulation, röviden GDPR), majd 2018-ban kötelezővé is vált alkalmazása. Az Európai Unió rendeletének célja az volt, hogy az Európai Gazdasági Térség területén tartózkodó természetes személyek adatai védve maradjanak. Ehhez kapcsolódóan megfogalmazták a természetes személyek jogait, amelyekkel sokan azóta sincsenek maradéktalanul tisztában.
2023-ban már az arcfelismerő szoftverekről, monitoros figyelemkövető rendszerekről és a mesterséges intelligenciák különböző fajtáiról kell majd szót ejtenünk az adatvédelem címén, a rohamtempóban fejlődő technológia folyamatos tanulásra kényszerít bennünket.