Magyarországon több mint másfélmillió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, megközelítőleg 100 településen. Az elmúlt 20 évben jelentős elmozdulás történt abba az irányba, hogy a meglévő és újonnan épített távhőrendszerek korszerűsítésével és fejlesztésével egyre energiahatékonyabb és környezetbarátabb ellátásban részesüljön a lakosság. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel a távhőrendszerek egy technológiai folyamatban termelnek villamos és hőenergiát, ennek köszönhetően legalább 10 százalékra tehető az energiafelhasználás során realizálható megtakarítás, illetve a légszennyezés kibocsátás elkerülésének mértéke. A különböző fűtésszabályozó, épületszigetelés és nyílászárócserés programoknak köszönhetően szintén számottevően nőtt az önálló ingatlanok és társasházi épületek energiahatékonysága.
A távfűtés kifejezetten kényelmes, hiszen folyamatosan biztosítja az otthonok állandó fűtését és melegvízellátását. A távfűtés emellett környezetbarát, hiszen felhasználóinál nem bocsát ki szennyezőanyagot, az energiatermelés pedig nagyméretű, folyamatosan ellenőrzött és optimalizált ipari berendezésekkel történik. A távhőrendszerek esetén az egyedi fűtéseknél előforduló tűz és robbanásveszélyt, illetve a szén-monoxid-mérgezést is ki lehet zárni a nyílt égésterű fűtésrendszerek ellenében.
A távhő tehát korántsem a múlt, hanem inkább az átgondolt fejlesztések eredményeként elérhető jövő, tiszta és biztonságos energiával, ami egy város energetikai szempontjait messzemenően képes kiszolgálni.
A távhőrendszerek időtállóságára és a jó együttműködésre példa Dombóvár. A mintegy 18 ezer lakossal rendelkező, Tolna megyei település az 1960-as 70-es években ment keresztül jelentős fejlődésen, amikor is a helyi vasutat kiszolgáló kisebb üzemegységekhez kapcsolódva új, számos munkavállalónak stabil foglalkoztatást biztosító cégek jelentek meg. A megnövekedett lakosságszám miatt az Elnöki Tanács 1970. április elsején hivatalosan is várossá nyilvánította Dombóvárt. A dolgozók lakhatásának biztosítása érdekében pedig az új városrendezési tervben négyemeletes, összkomfortos panel szerkezetű lakóépületeket terveztek.
A tanács úgy döntött, hogy az újonnan épült lakóépületekben a fűtést és melegvízellátást távhőrendszer kiépítésével biztosítja. Ennek a kivitelezésére egy évre volt szükség, 1971-től a Népköztársaság utcában az ún. „NA 150”-es hőszigetelt csőpáron keresztül már elindult a távhőellátás. A következő években pedig egyre több és több ingatlan épült fel és telt meg lakókkal, nyüzsgő életet adva a város ezen részének is.
1982-ben újabb fejezet kezdődött a helyi távhőtörténelemben, ekkor ugyanis a kormány központosította a kis távhőellátő cégeket - köztük a dombóvárit is - és a megye legnagyobb távhő szolgáltatójához csatolta. Két év múlva vette kezdetét a Fűtőmű rekonstrukciója, amely keretében új nyomásszabályozóval ellátott szivattyúk kerültek beszerelésre, 1987-ben pedig a helyére került a ma is működő kazánház és az 50,5 méteres monolit beton kémény.
Két évvel később a távhőszolgáltatási feladatok ellátása ismét Dombóvár városának hatáskörébe került, az új polgármester megbízásából 1990-ben alapították meg a Dombhő Kft-t. 1992-ben bevezetésre került az új pakura fűtési technológia, amelynek következtében a távhő felhasználói ára a felére esett. 1994-ben további kazánok és szivattyúk telepítésén keresztül nőtt a társaság ellátóképességének kapacitása, azonban mintegy két évvel később Dombóvár Város Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a távhőtermelést át kell állítani földgázra, amelyre pályázatot írt ki. A kazánok földgáztüzelésre történő átalakítására és a távhőszolgáltatás jövőbeni működtetésére a Veolia Energia Magyarország Zrt. jogelődje a Prometheus Zrt. adta a legkedvezőbb ajánlatot. A hőközpont korszerűsítését és a teljes távhővezeték felújítását 1999-ben kezdte el a társaság.
Az üzemeltető 2003-ra a földgáz energiáját kettős hasznosítású gázmotoros kiserőművet telepített a fűtőmű területén. A cég vállalta ezen felül a hőközpontok korszerűsítését, illetve a földbe fektetett csővezetékek cseréjét, amit 2017-ben fejezett be.
Az üzemeltető neve időközben Veolia Energia Magyarország Zrt.-re változott, amely pedig közbeszerzési eljárás keretében megújította a távhőellátási szerződést az önkormányzattal. A közbeszerzési eljárás eredményként a Veolia Energia Magyarország Zrt. új koncessziós gazdasági társaságot alapított Dombóvárhő Kft. néven, amely 2018-tól 25 évre kapott megbízatást a távhőszolgáltatási feladatok ellátására. Ez pontosan 2.050 háztartást és 10 intézményi partnert ölel fel. A hőenergiát egy közel 20 MW teljesítményű földgáztüzelésű fűtőmű és a gázmotoros kiserőmű termeli meg, ami 48 felhasználói hőközponton, valamint összesen 4,6 kilométer hosszú nyomvonalon keresztül jut el a lakossághoz.
A Veolia Energia Magyarország Zrt. az elmúlt években a város több pontján is korszerűsítési munkálatokat végzett. Ennek keretében 530 méter nyomvonalon újult meg a távhővezeték, növelve az ellátásbiztonságot és a rendszer hatékonyságát.
Az elmúlt három évben korszerű folyamatirányító távfelügyeleti rendszer létesült, jövőben pedig a kazánházi hőtermelő berendezések, a gázkazánok is cserére kerültek majd. Dombóváron minden év áprilisában lehetőség nyílik ezt megtekinteni, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) kezdeményezésére szervezett Távhőszolgáltatás Napján. Az érdeklődő csoportok betekinthetnek a kiserőmű és a fűtőmű működésébe, megismerhetik a biztonságos hőenergiatermelés folyamatait a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével.
A Veolia Energia Magyarország Zrt. elkötelezett a költséghatékony és környezetvédelmi szempontból biztonságos hőenergia-ellátás biztosításáért, több mint 30 éves szakmai tapasztalattal a magyar energetikai piac meghatározó szereplője. A cégcsoport energetikai üzletága mintegy 25 városban termel hőenergiát, és szolgáltatóként 14 városban gondoskodik a távfűtésről. Az energetikai mellett a víziközmű, hulladékgazdálkodási, mérnöki és építőipari, illetve víz- és szennyvíztechnológiai szolgáltatásokban is kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik, mindennapi tevékenysége során pedig azért dolgozik, hogy a jövő generációi is hozzáférjenek a nélkülözhetetlen erőforrásokhoz.