Újpesti Erőmű − a Budapesti Erőmű Zrt. legelső erőmű egysége
Az elsődleges tüzelőanyag csővezetéken beszállított nagynyomású földgáz, a tartalék tüzelőanyag pedig vasúton beszállított tüzelőolaj, melyből 5 000 m3-t a helyszínen tárolunk. Az erőmű által ellátott távhőkörzetek: Káposztásmegyer, Újpest Városközpont, Angyalföld, illetve a fűtési szezon jelentős időszakában Újpalota (részben). A távhőszolgáltatásban az erőmű a hőtermelésen kívül úgynevezett rendszerszolgáltatásokat is biztosít, a távfűtési keringtetést, nyomástartást és pótvíz-betáplálást.
Az erőművet a vasút villamosításának igénye hozta létre a XX. század elején. A Phőbus Villamos Vállatok Rt. Újpesti Erőműve 1910-ben indult, kezdetben dugattyús gőzgépek által hajtott váltakozó áramú generátorok termelték a villamos energiát.
A villamosenergia-igény növekedése következtében két új áramfejlesztő gépcsoport beépítésével már 1914-ben fokozták az erőmű teljesítőképességét. A kazánüzemű gőztermelést 1917-ben két új kazán beépítésével növelték.
1924-ben újabb turbógenerátor egységet szereltek fel, egyidejűleg a háromfázisú szolgáltatásnál 42 Hz-ről 50 Hz-re, az egyfázisúnál 15,75-ről 18,75 Hz-re tértek át. 1930 végén az erőmű csúcsterhelése meghaladta a 9 MWe-ot.
A főberendezések elhasználódása és az energiaigények növekedése miatt, valamint az erőművi kooperációs kapcsolatok fejlesztése érdekében az 1935−38-as években sor került az erőmű rekonstrukciójára. Ennek keretében két új kazánt építettek be, a kazánüzem nyomását 13 barról 26 barra emelték, majd egy 2 MWe teljesítményű előtétturbinát telepítettek.
A csúcsterhelés további növekedése és a biztonságos energiaellátás az 1940-es évek elején egy új, harmadik kazán beépítését is megkövetelte.
A második világháború harci eseményeinek befejezése után a Kelenföldi Erőmű működésképtelensége miatt az Újpesti Erőműnek távolabbi területeket is el kellett látnia, emiatt az erőmű üzemeltetése kétműszakos üzemvitelről három műszakra tért át. A háború utáni években az erőmű legnagyobb nehézségét a szén alapanyag folyamatosan romló minősége okozta. A szén fűtőértékének csökkenését 1953-tól pakura alkalmazásával ellensúlyozták.
A kazánok földgáztüzelését 1968-ban vezették be. Az újpesti ipari üzemek gőzigényének, valamint a lakótelepi házak hőigényeinek rohamos növekedése következtében az Újpesti Erőműben is megkezdődtek a hőszolgáltatás évei. A kondenzációs turbinák helyére 1964-1966 között három, összesen 10,1 MWe teljesítményű ellennyomásos turbina került.
Az erőmű 1978-ban kezdte meg a forróvíz-szolgáltatást a távfűtési rendszerben. Ekkor került üzembe egy új gőzkazán és egy hőközpont. A távfűtés bővülése következtében az 1980-as években két 116 MWth-os forróvíz-kazánt létesítettek, ezek a kazánok napjainkban is működnek. A hőszolgáltatás feltételeinek biztosítása érdekében 1975-ben megkezdődött a villamos rekonstrukció is, 10 és 6 KV feszültségű tokozott kapcsolóberendezések létesültek.
Az Újpesti Erőmű jelenkori fejlesztése 1999. szeptember 1-jén kezdődött és 2002. február 15-én fejeződött be. A rekonstrukció alapos előkészítése után egy 74 MWe teljesítményű gázturbinát, egy 37 MWe-os fűtőturbinát és egy 80 t/h kapacitású gőzkazánt építettek be. Az erőmű fejlesztési projektje jelentős mértékben megnövelte az Észak-pesti forróvíz-körzet hőellátásának biztonságát, gazdaságosságát, valamint a kapcsolt villamosenergia-termelés kihasználtságát és termelési volumenét. A fejlesztés eredményeként az erőmű fokozatosan átvette a teljes Észak-pesti távhőkörzetet.
Az erőmű jelenleg 105,3 MWe beépített villamos teljesítménnyel, 366,3 MWth beépített forróvíz-hőteljesítménnyel és 40 t/h gőzkiadási kapacitással rendelkezik.
Néhány számadat az Újpesti Erőműről:
- Távfűtési körzet: 57 912 lakás és 2 101 egyéb távhő felhasználó (a Budapesti Erőmű legnagyobb távhőkörzete)
- Forróvízhőteljesítmény-lekötés: 289 MWth
- Gőzszolgáltatásra lekötött hőteljesítmény 16 MWth
- Beépített villamos teljesítmény: 105,3 MWe
Cím: Budapest IV. kerület, Tó u. 7.
Erőmű-igazgató: Simon Zsolt
Tel.: +36 1 577 8101